Erre járva - Fölélni vagy befektetni?

  15 januar 2010
Ocenite ovaj članak
(0 glasova)

„A sportközpont adósságának törlesztésére szánt mintegy 22 millió dinárt a község (az intézmény alapítója) a szolidáris lakásépítésre szolgáló közös eszközfogyasztási alapból (12,78 millió dinár), valamint a bérek utáni adónövekedésből (9,1 millió) fedezte.” (Forrás: Becsei Mozaik).

Kényszermegoldás? Talán. A baj egy évtizedes. Volt egy 11 milliós adósság, amit nem fizettek ki, ezért 62 millióssá dagadt. Az önkormányzat által alapított óbecsei Mladost Sportközpont tartozik a NIS Naftagasnak a geotermális vízért.
A NIS új, orosz, tulajdonosai tavaly márciusban elzárták a csapot, áprilisban pedig 6 havi kifizetést kínáltak fel, 10 százalékos kamattal évi szinten. Ezeket a feltételeket nem fogadta el az önkormányzat… Végül a december 30-i képviselő-testületi ülésen született „megoldás”.
Ki a vétkes? A jelenlegi polgármester szerint nem a Mladost, az ellenzék szerint a hatalom, a hatalom valószínűleg valamelyik előző hatalmat nevezné meg bűnösként… Tény, hogy az év utolsó előtti napján kellett módosítani a már elmúlt év költségvetését és tény, hogy bizony máshonnan kellett elvenni a pénzt.
A megállapodásnak talán az a legkevésbé fájó része, hogy a 32 millió dináros kamatot az önkormányzat úgy törleszti, hogy „megfelelő lokációt” biztosít majd a NIS benzinkútjának.

Kívánságlisták

A 2009-es évi óbecsei költ-ségvetés, háromszoros módosítás után, több mint 172 millió dináros hiánnyal zárult.
Döntés született 120 millió dináros hitel felvételéről, amiről még nem tudni, hogy mire használják fel. Ha jól emlékszem, annak idején arról volt szó, hogy majd a helyi közösségek előjöhetnek saját kívánságlistáikkal…
Az alapkérdés, mint sokszor, most is az, hogy mire költik az adófizetők pénzét. Ez esetben az is, hogy mire költik majd a hitelt?
Tavaly ilyenkor volt a „sláger” az óbecsei „korcsolyapálya”, amelyre az önkormányzat 2,5 millió dinárt költött. A befektetés rossznak bizonyult. Ugyanennyibe került az új utcanévtáblák elhelyezése is. Ha már eddig „tűrték” az „átkosból” visszamaradtakat, talán tűrhettek volna a válság végéig is…
Mindez egy olyan városkában, amelynek ipara már árnyéka sem egykori önmagának és egy olyan évben, amikor a tervezettnél 130-140 millió dinárral kevesebb pénz folyt be a község pénztárába a központi kormány spórolási intézkedései miatt. S nemcsak amiatt.
Igaz, valami mégis történik: jöhetnek majd új üzemek az ipari övezetbe, állítólag 800 ember kap majd ott munkát, de ez már nem hír, régóta szó van róla, elvben „tele van” az ipari övezet, de az áttörés még nem történt meg.

Az okok

Egy rendszer rossz működésének lehetnek külső és belső okai. A külső, mondjuk, a gazdasági válság. A belsők sokfélék lehetnek, de alapjában egy dologról van szó: a (többszörös) pártállami gyakorlatról.  A polgármester például elismeri, hogy pártalapon történik a foglalkoztatás az önkormányzatban mondván, hogy „ez mindig így volt”, majd hozzáteszi, hogy ennek véget kell vetni… Azt is elismeri, hogy a közvállalatok (amelyek közül egy sem nyereséges!) vezetése is pártalapon történik, illetve politikai alkuk tárgya! (lásd: Becsei Mozaik, 2010.1.8.). Nem kell hozzá sok fantázia, hogy az ember elképzelje, a pénzek elosztása is pártalapon, pártérdekek szerint történik. Igaz, nemcsak Óbecsén, hanem mindenhol és minden szinten.
Azt viszont el kell ismerni, hogy az önkormányzat a globális és az országos folyamatok vonatkozásában tehetetlen, ám van pozitív példa is, méghozzá a közelben: „Inđija a külföldi befektetések szempontjából legvonzóbb európai városok 25-ös listáján a 18. helyet szerezte meg a Foreign Direct Investments (FDI) magazin, a Financial Times csoport tagja szerint, olyan városokat utasítva maga mögé, mint Amszterdam, Frankfurt, Madrid vagy Budapest. A nemzetközi zsűri magas osztályzatokat adott a városnak gazdasági potenciálja, az elmúlt két év beruházásai, az új munkahelyek száma és a gyors adminisztráció miatt.” (forrás: Magyar Szó, 2008.3.1).

Márton Attila

Naslovi

Popularni Članci